A költözések száma befolyásolja a gyerekek mentális jólétét

Minden család másképp éli az életét, vannak, akik generációkon keresztül ugyanott élnek, mások pedig inkább a szabadságot választják. Ma nehéz lenne megmondani, hogy melyik életmód számít könnyebbnek, hiszen a technikai megoldások és a személyiségünk is nagy mértékben befolyásolja a gondolkodásunkat.

Mégis, van egy pont, amit csak később szoktunk figyelembe venni: a gyerekek.

A költözés a fejlett országokban mindennapos dolognak számít. Az Egyesült Államokban az amerikaiak több mint 11%-a költözik évente, és a számok Magyarországon is növekedést mutatnak. Egyesek a jobb élet reményében indulnak el, mások éppen a falusi nyugalmat keresik, a költözés azonban az egész család életét megváltoztatja. De mi van akkor, ha már az életmódunk részévé vált a költözés, és nem bírunk ki két évnél többet egy helyen?

A lakóhelyváltoztatásokat több tanulmány is vizsgálta, de eddig nem nézték, hogy ezek a fiatal korban bekövetkező változások, amelyek gyakran barátságok és különböző kötődések elvesztésével járnak, hosszú távú hatással lehetnek-e ezeknek az embereknek a felnőttkori életére. A Macfound folyóiratban megjelent tanulmány a gyermek- és serdülőkori költözésekkel foglalkozik, és rámutat, hogy a lakóhelyváltoztatások kockázatot jelenthetnek a fiatalok egészségére.

Minél többen költöznek, annál nagyobb a kockázat

Az eredmények szerint a lakóhelyi mobilitás sok országban gyakori. A vizsgált személyek 37 százaléka 15 éves kora előtt legalább egyszer átlépte a település határait. Az Egyesült Királyság és Dánia egyetemeinek tudósai által két éven keresztül végzett vizsgálatban 15 éves kortól 40 éves korig követték az embereket.

Az olyan következmények, mint az öngyilkossági kísérlet, az erőszakos bűnözés, a kábítószerrel való visszaélés és a természetes és természetellenes halálozás kockázata enyhén megnövekedett mindazok esetében, akik gyermekkorukban vagy korai serdülőkorukban valaha is költöztek. Ráadásul a fenti káros hatások bármelyikének valószínűsége annál nagyobb, minél több lakóhelyváltoztatáson esett át egy személy egy év alatt.

Ebben a tanulmányban nem vizsgálták az erőszakos bűncselekmények konkrét típusait, bár a leggyakoribb vád messze a testi sértés volt. Az egyszeri költözésnek kitett személyek esetében a legvalószínűbb káros hatás a kábítószerrel való visszaélés (1,32%), majd az öngyilkossági kísérlet (1,21%). Azok esetében, akik gyermekkorukban kétszer költöztek, a kábítószerrel való visszaélés szintén a legvalószínűbb kimenetel (2,08%), de ebben az esetben az erőszakos bűncselekmény is megjelent (1,82%).

Ezután a személyiségzavarok (2,89%) – mint például az antiszociális személyiség vagy a borderline személyiségzavar -, a skizofrénia (2,45%) vagy a szorongásos és szomatoform zavarok (2,19%) növekedése a legvalószínűbb pszichiátriai problémák, ebben a sorrendben. Másrészt a fenti hatások bármelyikének kockázata is megnő, ha a gyakori költözések a korai vagy középső serdülőkorban történnek. A negatív következmények tehát két fő változó függvényében növekednek: az életkor és a költözések száma.

A társadalmi-gazdasági státusznak nincs hatása

A tanulmány figyelembe vette a vizsgált családok társadalmi-gazdasági szintjét a munkaerő-piaci kutatások integrált adatbázisából származó adatok alapján. Ennek kiszámításához elemezték a szülők jövedelmét, iskolai végzettségét és foglalkoztatási státuszát. A kutatók kezdeti várakozásaival ellentétben a végeredmény nem kizárólag az alacsony társadalmi és gazdasági családokban fordulnak elő, ahol a pszicho-szociális nehézségek intenzívebbek. A magas életszínvonalú családokban ugyanúgy megjelennek a kockázatok, ami azt mutatja, hogy a lakóhelyi mobilitás önmagában káros lehet.

A tanulmányban vizsgált valamennyi változó tekintetében a megnövekedett kockázatra vonatkozó eredmények hasonlóak a férfiak és a nők esetében, de néhány eredményben nemenként jelentős eltérések mutatkoztak. Ha a költözés 14 éves korban történik, ami a legerősebb összefüggést mutatja az összes eredmény tekintetében, a pszichiátriai problémák gyakoribbak a férfiaknál, mint a nőknél, míg az olyan hatások, mint a kábítószerrel való visszaélés vagy az erőszakos bűncselekmények a nőknél gyakoribbak.

Hogyan tegyük könnyebbé a költözést?

Az elért eredmények ismeretében érdemes átgondolni, hogy milyen életmódot folytatunk. Az ingatlanok eladása és vétele jó üzlet lehet, viszont át kell gondolni az általunk kiválasztott települést. Nem azzal van a baj, hogy a gyerekek évente új hálószobában ébrednek. A probléma akkor kezdődik, amikor nem tudnak szoros kapcsolatot kialakítani a barátaikkal, osztálytársaikkal és rokonaikkal, mivel folyamatosan költözésre kényszerülnek.

Ha azonban valamilyen oknál fogva mégis indulnunk kell, akkor próbáljuk megkönnyíteni a dolgukat. Figyeljünk a kapcsolataikra, hogy a távolság ellenére is megmaradjon a kötelék, és támogassuk őket az új barátságok kialakításában. Ha pedig ingatlan vásárló és eladó életet élünk, akkor próbáljunk meg 50 kilométeres körzetben maradni, vagy a városon belül gondolkodni.

Megosztás

Az alábbi írások is érdekesek lehetnek számodra

A testmozgást otthon is el lehet végezni

2022. július 22.|

A testmozgás jót tesz a testnek és a léleknek is, ráadásul hozzájárul ahhoz, hogy jól érezzük magunkat a bőrünkben. A megfelelő mennyiségű sportolás növelheti az energiaszintet, és még a hangulatot is javíthatja.

A vírusok nemcsak biológiai, hanem társadalmi jelenségek is

2022. július 17.|

Minden, amit ebben a világjárványban láttunk, például az egészségügyi dolgozók halála, már korábban is megtörtént. Például az i.e. 430-ban, Athénban kitört pestisjárvány rengeteg orvos életét vette el. Az 1347-es bubópestis idején az ápolónők és a

Erre van szükség, ha valaki hivatásos sportoló akar lenni

2022. június 3.|

A hivatásos sportolók jogállása az évek során számos vita tárgyát képezte, mivel a hivatásos sportolók a különleges munkaviszonyok jogi rendszerébe tartoznak. Innentől kezdve nem mindegy, hogy milyen sportot űzünk, ahogy az sem, hogy hol csináljuk.